KOCSÉRI POLGÁRŐR EGYESÜLET

Kocséri Polgárőr Egyesület Alapszabálya

Jelen egységes szerkezetű okirat elkészítésére az Alapszabály dőlt betűvel szedett részeinek változása adott okot.

A Kocséri Polgárőr Egyesület Közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (Ptv.), és az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseire figyelemmel Alapszabályát a következőekben fogadta el.

Az Egyesület Pest megyében Kocsér településen törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység valamint környezetvédelmi, úthálózat ellenőrzési, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás céllal megalakult polgárőr szervezet. A Kocséri Polgárőr Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt.

Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület neve: Kocséri Polgárőr Egyesület

1.2. Az Egyesület székhelye: 2755 Kocsér, József Attila u. 6.

1.3. Az Egyesület működési területe: Kocsér község közigazgatási területe

1.4. Az Egyesület alapításának éve: 1993.

1.5. Jelképei:

1.5.1. Az Egyesület bélyegzője: Kocséri Polgárőr Egyesület

2755 Kocsér, József Attila u. 6.

Adószám: 19186326-1-13

1.5.2. Az Egyesület emblémája (logója):

Egy szem és alatta a POLGÁRŐRSÉG felirat található.

1.6. Az Egyesület jogállása

A Kocséri Polgárőr Egyesület a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény, az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott és működő önálló jog személy. Az Egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel és nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesület tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek és a Pest Megyei Polgárőr Szövetségnek. Alapfeladatait a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi.

Fejezet

Az Egyesület céljai, tevékenységei

2.1. Az Egyesület alapfeladatként:

2.1.1. a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot,

2.1.2. figyelőszolgálatot,

2.1.3. a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

2.2. Az Egyesült alapfeladatán túl, kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet:

2.2.1. a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában,

2.2.2. a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,

2.2.3. az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,

2.2.4. a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,

2.2.5. a rendezvények helyszínének biztosításában,

2.2.6. a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,

2.2.7. az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,

2.2.8. a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben,

2.2.9. a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában, valamint

2.2.10. a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.

Az Egyesület a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.

Az Egyesület 2.2.10. pontjában meghatározott feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással együttműködési megállapodást köt.

2.3. Az Egyesület együttműködési területei

2.3.1. Az Egyesület a tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel.

2.3.2. Az Egyesület munkája során együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel valamint a hivatásos vadászokkal.

Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.

2.4. A polgárőr - a 2.4.1. pontban meghatározott kivétellel - kizárólag egyesülete működési területén láthatja el tevékenységét.

2.4.1. A polgárőr az Egyesület működési területén kívül is elláthatja tevékenységét, ha

2.4.1.1. a területileg illetékes polgárőr egyesülettel közösen látja el tevékenységét,

2.4.1.2. arra az Egyesület a meghatározott szervekkel együttműködési megállapodást kötött,

2.4.1.3. az Egyesületet, vagy a területi polgárőr szövetséget a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság felkéri a megye (főváros) közigazgatási területén való tevékenységellátásra,

2.4.1.5. a polgárőr egyesület az érintett önkormányzattal írásban erre irányuló együttműködési megállapodást kötött.

III. Fejezet

A tagsági viszony keletkezése, megszűnése

3.1. Az egyesületnek rendes-, pártoló-, tiszteletbeli- és ifjú polgárőr tagjai lehetnek:

Az Egyesületbe való belépés illetve a kilépés önkéntes.

3.1.1. Az egyesület rendes tagja lehet minden 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű, közügyek ügyek gyakorlásától nem eltiltott, magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki mint az Egyesület leendő tagja nyilatkozatával önként vállalja a polgárőr szolgálat ellátását és kötelezőnek ismeri el az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott Szolgálati és Etikai Szabályzatot, polgárőr ismeretekből eredményes vizsgát tesz. Megismerte az Egyesület Alapszabályát, azt elfogadta, és vállalta annak betartását, az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervével együttműködik.

A tagság önkéntes, a rendes tagok jogai egyenlők.

A belépni szándékozó rendes tagjelölt az Egyesület Elnökségének benyújtott belépési nyilatkozattal kérheti a tagfelvételt.

A rendes tag felvételéről az Elnökség határozattal dönt, erről az új tagot értesíti, egyben elrendeli az új tag adatainak a tagnyilvántartásban történő felvételét. Ha az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, az elutasítás ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezhet a tagjelölt.

A fellebbezést a Közgyűléshez címzetten, de az Elnökségnél kell előterjeszteni. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, és határozatát további 15 naptári napon belül írásban, igazolható módon közli az érintettel. A Közgyűlés határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

3.1.2. Az egyesület pártoló tagja lehet bárki, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért és a célok megvalósítása érdekében vagyoni hozzájárulással részt kíván venni az Egyesület tevékenységében, valamint az Alapszabályban foglalt reá irányadó rendelkezéseket elfogadja.

A pártoló tag felvételéről az Elnökség dönt, az elutasító döntés ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

A pártoló tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3.1.3. Tiszteletbeli egyesületi tagja bárki lehet, aki az Egyesület célkitűzéseivel egyetért és a célok megvalósítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége alapján a tagok arra érdemesnek tartanak, és a tiszteletbeli tagságra szóló felkérést, továbbá az Alapszabály reá irányadó rendelkezéseit elfogadja. A tiszteletbeli tagot a Közgyűlés választja meg e tagságra.

A tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

A tiszteletbeli tagság megszűnik, ha a tiszteletbeli tagot bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen ítélik, egyebekben a tiszteletbeli tagság a megválasztott személyt haláláig, illetve az egyesület működése végéig megilleti.

3.1.4. Az Egyesület ifjú polgárőr tagja olyan személy lehet, aki a 14. életévet betöltötte és nem cselekvőképtelen, a tevékenység végzéséhez törvényes képviselője írásban hozzájárult, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és büntetlen előéletű.

Az ifjú polgárőr közreműködik

3.1.4.1. a polgárőr feladatkörét érintően az állampolgárok tájékoztatásában,

3.1.4.2. a polgárőr tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és más iratok előkészítésében,

3.1.4.3. a katasztrófákra való felkészülésben, a katasztrófák elleni védekezésben és helyreállításban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében,

3.1.4.4. dolog ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzésében és szállításában,

3.1.4.5. a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,

3.1.4.6. az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,

3.1.4.7. a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben.

Az ifjú polgárőr a fent meghatározott feladatait kizárólag polgárőrrel együtt, ifjú polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az ifjú polgárőr a meghatározott feladatai ellátása során „ifjú polgárőr” felirattal ellátott láthatósági mellényt visel.

Az ifjú polgárőr jelentkezési lapját törvényes képviselőjének is alá kell írnia. Az ifjú polgárőr is köteles megtartani az Egyesület Alapszabályában és egyéb szabályzataiban meghatározott rendelkezéseket. Az ifjú polgárőr jogosult az Egyesület Közgyűlésén, illetve más rendezvényein részt venni, azonban szavazati joggal nem, csak tanácskozási joggal rendelkeznek, és tisztségre nem választható.

3.2. A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik a tag kilépésével, tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, a tag kizárásával, a tag halálával, az egyesület megszűnésével és a tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával.

A tagság megszűnésekor a tagot minden esetben törölni kell a tagnyilvántartásból.

3.2.1. Kilépéssel a tag akkor szünteti meg a tagsági jogviszonyát, ha írásban az Elnökségnek a kilépését bejelenti. A kilépést írásban az Elnökségnek kell benyújtani, egyidejűleg köteles a nála lévő formaruhával és polgárőri igazolvánnyal elszámolni. A tagsági viszony az írásbeli kilépési nyilatkozat Elnökséghez történő megérkezésével szűnik meg.

3.2.2. Tagsági jogviszony egyesület általi felmondása: Amennyiben a tag az Alapszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel, írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

3.2.3. Tag kizárása: A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Elnökség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

Kizárással szűnik meg a tagság, ha a tag legalább fél évig neki felróható okból nem vesz részt a polgárőr egyesület munkájában, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségét sorozatosan megszegi vagy méltatlanná válik a polgárőrséget megtestesítő eszméhez. Az Elnökségnek kizárással kell megszüntetni a tag tagsági viszonyát, ha büntetett előéletűvé válik, vagy cselekvőképességét elveszti.

A kizárásról az Elnökség határozattal dönt. A kizárást kimondó határozat meghozatala előtt az Elnökségnek biztosítania kell a kizárás alá vont tag védekezéshez való jogát oly módon, hogy a kizárás előtt az Elnökségnek meg kell hallgatnia és biztosítani kell, hogy az érdemi védekezését, bizonyítékait előterjessze. Az Elnökség csak ezt követően dönthet a kizárás kérdésében.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárt tag a kizáró határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Közgyűléshez nyújthat be fellebbezést.

A fellebbezést a Közgyűléshez címzetten, de az Elnökségnél kell előterjeszteni. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, és az indokolással és jogorvoslati kioktatással ellátott határozatát további 15 naptári napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal. A Közgyűlés határozata ellen további jogorvoslatnak helyen nincs.

3.2.4. A tag halálával megszűnik a tagsági viszony. Ilyen esetben a hozzátartozóknak a tag formaruháját és polgárőr igazolványát az Egyesületnek vissza kell szolgáltatni.

3.2.5. Tiszteletbeli tagtagsági viszonya megszűnik, ha a Közgyűlés az adományozott címet visszavonja.

Fejezet

A tagok főbb jogai és kötelezettségei

4.1. A polgárőrrel szemben támasztott elvárások

4.1.1. Aktívan vegyen részt egyesületének munkájában, vállaljon szerepet a mozgalom célkitűzéseinek megvalósításában, a polgárőr szolgálat teljesítésében.

4.1.2. Tekintse fontos feladatának a szűkebb és tágabb környezetében élők egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevő korrekt emberi kapcsolatok kialakítását.

4.1.3. Ápolja a polgárőr mozgalomra és az egyesület életére jellemző bajtársi szellemet. Képviselje a közbiztonság érdekeit minden társadalmi fórumon, a bajba jutott társainak nyújtson minden törvényes eszközzel segítséget.

4.1.4. Támogassa a közbiztonság fenntartása érdekében hivatásszerűen tevékenykedő állami, önkormányzati szervek munkáját, működjön közre a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában.

4.1.5. Ne képviseljen olyan nézeteket, eszméket, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek.

4.1.6. Vegyen részt a környezetében észlelt, a társadalmi együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzésében, működjék közre azok elhárításában.

4.2 A polgárőr kötelezettségei

4.2.1. Az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében aktív tevékenységet folytasson.

4.2.2. A polgárőr szervezetek saját és használatra kapott vagyontárgyait, gépkocsiját a tőle elvárható gondossággal óvja meg, azokat rendeltetésszerűen használja.

4.2.3. Az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményről, az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesítse.

4.2.4. Felkérésre segítséget nyújtson az eljáró hivatalos szervek munkájához.

4.2.5. A rendvédelmi vagy más szervekkel történő együttműködés során tudomására jutott állami vagy szolgálati titkot megőrizze.

4.2.6. Az Egyesület Alapszabályát és a Szolgálati és Etikai Szabályzatot betartsa.

4.2.7. Az Egyesület Alapszabályát és az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartsa.

4.2.8 A tisztségre történő választása esetén a legjobb képességei szerint a feladatot ellássa.

4.2.9. A tag köteles betartani és megtartani a jogszabályokat, az Alapszabályban foglaltakat.

4.3. A polgárőr jogai

4.3.1. Jogosult részt venni az Egyesület Közgyűlésén, jogosult kérdések megvitatását kezdeményezni, a Közgyűlés napirendjéhez hozzászólni, az egyesület rendezvényein részt venni, ott a nyújtott szolgáltatásokat vagy kedvezményeket igénybe venni.

4.3.2. A döntésekben szavazati joggal részt venni.

4.3.3. Az új tag felvételére javaslatot tenni.

4.3.4. Választhat és választható az Egyesület szerveibe, az ügyintéző és képviseleti tisztségekre.

4.3.5. Észrevételt, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület szerveinek működésével kapcsolatosan, felvilágosítást és tájékoztatást kérhet az egyesület tevékenységéről.

4.3.6. Betekinthet az Egyesület irataiba.

fejezet

Az Egyesület szervezete és működése

Az Egyesület szervei: a Közgyűlés és az Elnökség.

Közgyűlés

5.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés valamennyi tagja a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. A Közgyűlés minden rendes tagja ezen felül szavazati joggal is részt vesz, és minden rendes tagnak egy szavazata van.

5.2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

5.2.1. Az Alapszabály módosítása;

5.2.2. Az Egyesület megszűnésének, újjászervezésének, más egyesülettel való egyesülésének és szétválásának elhatározása;

5.2.3. A vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;

5.2.4. Az éves költségvetés elfogadása;

5.2.5. Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

5.2.6. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

5.2.7. A tagsági viszonnyal összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálása;

5.2.8. Bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja;

5.2.9. Döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.

5.3. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A személyi kérdések megtárgyalása vagy más szükséges ok esetén az Elnök elrendelheti a zárt ülést, melyen az tagokon kívül más nem vehet részt.

5.4. A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.5. A rendes évi közgyűlést az Elnökség legalább 15 naptári nappal az ülés időpontja előtt, a rendkívüli közgyűlést legalább 8 naptári nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívót írásban, igazolt módon kell a tagok részére megküldeni és az Egyesület székhelyén kifüggeszteni.

5.6. A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatlanképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

5.7. A közgyűlési meghívó közlésétől számított 3 naptári napon belül a tagok az Elnökhöz címzetten írásban a napirend kiegészítését kérhetik, annak oka és célja megjelölése mellett. Az Elnök a napirend kiegészítését az előterjesztő neve, az ok és a cél megjelölése mellett 2 naptári napon belül megküldi a tagok részére.

5.8. A Közgyűlést szükség szerint az Egyesület Elnöke bármikor összehívhatja.

5.9. A Közgyűlést az Egyesület Elnöke tartós akadályoztatása esetén, illetve meghatalmazására az Elnökhelyettes hívja össze.

5.10. Az Elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul, 8 naptári napon belül összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

5.10.1. Az Elnökség tagjainak legalább kétharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;

5.10.2. A tagok egytizede az ok és cél megjelölésével ezt kéri;

5.10.3. A törvényességi felügyeletet ellátó bíróság kezdeményezi;

5.10.4. A törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész indítványozza;

5.10.5. Az Egyesület céljainak elérése veszélybe került;

5.11. A közgyűlés Alapszabályszerű lebonyolításáért az Elnök felelős. A közgyűlés levezető elnöke az Egyesület Elnöke, vagy az általa felkért Elnökségi tag, azok akadályoztatása esetén az Egyesületi tag. A levezető Elnök a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani.

E hatáskörében eljárva:

5.11.1. Megnyitja a közgyűlést, szüntetet rendel el, berekeszti azt;

5.11.2. Megállapítja a határozatképességet;

5.11.3. Ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit;

5.11.4. Az előadók, előterjesztők részére megadja a szót, szükség szerint megvonja;

5.11.5. Összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat;

5.11.6. Megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.

5.12. A levezető Elnök a közgyűlés rendjének érdekében:

5.12.1. Megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét;

5.12.2. A közgyűlés rendjét, illetve az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendreutasíthatja;

5.12.3. Ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést;

5.12.4. Azt, aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

5.13. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint a fele, tehát 50%+1 fő részt vesz. Határozatképtelenség esetén 1 órán belül újabb közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt közgyűlést azonos napirenddel hívják össze, és a szavazati joggal rendelkező tagokat a meghívóban figyelmeztették a távolmaradás ilyen jellegű következményeire.

5.14. Ha a Közgyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, az ülést csak abban az esetben lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi szavazati joggal rendelkező tag legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

5.15. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

5.16. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető Elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő tag ír alá.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

5.16.1. A megjelent és szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számát;

5.16.2. A napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását;

5.16.3. Az elfogadott határozatok sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát;

5.16.4. A leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint;

5.16.5. Az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével.

5.17. A megtárgyalt dokumentumok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

5.18. A jegyzőkönyvbe a hitelesítést követően bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot kérhet.

5.19. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

5.19.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;

5.19.2. Akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

5.19.3. Aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

5.19.4. Akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

5.19.5. Aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

5.19.6. Aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

5.20. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

5.21.1. Kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;

5.21.2. Bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

5.21. A jegyzőkönyvben foglalt határozatokat a határozatok sorszámának, a döntésének tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számának feltüntetésével a Határozatok Könyvébe kell bevezetni. A Határozatok Könyvét az Egyesület Titkára vezeti.

5.22. A Közgyűlés határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület Alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

5.23. A Közgyűlés határozatait a levezető Elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 15 naptári napon belül írásban, igazolható módon is közli.

Az Elnökség

Az Elnökség az Egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Egyesület operatív irányító testülete, vezető szerve.

Az Elnökség tagja, mint vezető tisztségviselő az a polgárőr lehet, aki a 18. életévét betöltötte, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy, nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el, betartja és betartatja az Országos Polgárőr Szövetség által meghatározott szolgálati és etikai szabályokat.

6.1. Tagjai:

6.1.1. Elnök;

6.1.2. Elnökhelyettes;

6.1.3. Titkár;

6.1.4. Gazdasági vezető;

6.1.5. Szolgálatvezető.

6.2. Az Elnök az Elnökség tagja, közvetlen felettese az Elnökség.

Az Egyesület Elnökének hatásköre és feladatai különösen:

6.2.1. Az Egyesület önálló képviselete;

6.2.2. Az Egyesület operatív irányítása;

6.2.3. Az Egyesület tevékenységének, munkájának szervezése, irányítása;

6.2.4. Az éves feladat- és költségvetési tervek elkészítése vagy elkészíttetése és a Közgyűlés elé terjesztése;

6.2.5. Beszámolás a Közgyűlésnek az Elnökség és az Egyesület munkájáról;

6.2.6. Kapcsolattartás a lakossággal és más személyekkel;

6.2.7. A támogatók és a támogatások szervezése, biztosítása;

6.2.8. Reklám- és propaganda-tevékenységek megszervezése;

6.2.9. Szerződések és együttműködési megállapodások megkötése;

6.2.10. Az iratkezelés rendjének felügyelete, a személyi adatok és a tagnyilvántartás titkosságának biztosítása;

6.2.11. A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása és végrehajtatása;

6.2.12. A költségvetés keretein belül önállóan utalványozási jogkört gyakorol;

6.2.13. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnökhelyettessel vagy a Gazdasági vezetővel együttesen gyakorolja, illetve az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes és a Gazdasági vezető együttesen.

6.2.14. Az egyesület Elnökének az aláírási joga önálló;

6.2.15. Figyelemmel kíséri a jogszabályi feltételek változásait, felhívja a figyelmet a változásokra;

6.2.16. Beszámoltatja az elnökségi tagokat;

6.2.17. Felel a polgárőrök oktatásáért, továbbképzéséért, előkészíti vizsgáztatásukat;

6.2.18. Előzetes írásos bejelentés alapján, az egyesület székhelyén biztosítja a működéssel kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést, a személyiségi jogok és az üzleti titok védelmének figyelembevételével,

6.2.19. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a jogszabály, a Közgyűlés vagy Elnökség a hatáskörébe utal.

6.3. Az Elnököt munkájában az Elnökhelyettes segíti, akadályoztatása esetén, vagy meghatalmazása alapján helyettesíti.

6.4. Az Elnökhelyettes az Elnökség tagja, közvetlen felettese az Elnökség.

Az Egyesület Elnökhelyettesének hatásköre és feladatai különösen:

6.4.1. Az Elnök akadályoztatása esetén, vagy meghatalmazása alapján ellátja annak helyettesítését, az Egyesület képviseletét;

6.4.2. Mindenben segíti az Elnökség és az Elnök munkáját;

6.4.3. Részvétel a vezetőség munkájában;

6.4.4. A költségvetés keretein belül az Elnök akadályoztatása esetén utalványozási jogot a Gazdasági vezetővel együttesen gyakorol;

6.4.5. Kapcsolattartás a lakossággal és más személyekkel;

6.4.6. A támogatók és a támogatások szervezése, biztosítása;

6.4.7. Reklám- és propaganda-tevékenységek megszervezése;

6.4.8. Az iratkezelés rendjének felügyelete, a személyi adatok és a tagnyilvántartás titkosságának biztosítása;

6.4.9. A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása és végrehajtatása;

6.4.10. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnök akadályoztatása esetén a Gazdasági vezető együttesen gyakorol;

6.4.11. Minden egyéb feladat, amit a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

6.5. A Titkár az Elnökség tagja, közvetlen felettese az Elnökség.

Az Egyesület Titkárának hatásköre és feladati különösen:

6.5.1. Az Elnökség tevékenységének segítése;

6.5.2. Az Egyesület szervei által hozott határozatok nyilvántartásainak, a Határozatok Könyvének a vezetése;

6.5.3. A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása és végrehajtatása;

6.5.4. Az Egyesület adminisztrációs ügyeinek folyamatos intézése;

6.5.5. Iratkezelés és annak rendjének betartása, a személyi adatok és a tagnyilvántartás titkosságának biztosítása;

6.5.6. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, koordinálja az egyes pályázatok szakszerű elkészítését;

6.5.7. Vezeti a Közgyűlés és az elnökségi ülések jegyzőkönyveit;

6.5.8. Minden egyéb feladat, amit a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

6.6. A Gazdasági vezető az Elnökség tagja, közvetlen felettese az Elnökség.

Az Egyesület Gazdasági vezetőjének hatásköre és feladati különösen:

6.6.1. A költségvetés keretein belül az elnök akadályoztatása esetén utalványozási jogot az egyesület Elnökhelyettesével együttesen gyakorol;

6.6.2. Kezeli az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközöket;

6.6.3. Vezeti az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumokat;

6.6.4. Közreműködik az Egyesület éves költségvetésének előkészítésében;

6.6.5. Közreműködik az Egyesület éves költségvetési beszámolójának előkészítésében;

6.6.6. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettessel együttesen gyakorol;

6.7. A szolgálatvezető az Elnökség tagja, közvetlen felettese az Elnökség.

Az Egyesület Szolgálatvezetőjének a hatásköre és feladati különösen:

6.7.1. Gondoskodik a szolgálatellátásról, elkészíti havi bontásban a szolgálatellátás rendjét.

6.7.2. Megszervezi a járőr vagy figyelőszolgálatot, gondoskodik az események nyilvántartásba vételéről.

6.7.3. Ellenőrzi a szolgálatteljesítést.

6.7.4. Elkészíti a teljesített szolgálatokkal kapcsolatos jelentéseket, adatszolgáltatásokat;

6.7.5. Gondoskodik a szolgálat ellátásában akadályozott polgárőrök helyettesítéséről;

6.7.9. Szükség esetén intézkedik a rendkívüli szolgálat vezényléséről, a szolgálat megerősítéséről;

6.7.10. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Elnökség, illetve az elnök megbízza.

6.8. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra, de a további ciklusra (ciklusokra) ismételten megválaszthatók. Az elnökségi tagsági viszony a tisztség elfogadásával jön létre.

6.9. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

6.9.1. Az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

6.9.2. A beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

6.9.3. Az éves költségvetés elkészítése vagy elkészíttetése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;

6.9.4. Az Egyesület vagyonának kezelése;

6.9.5. A Közgyűlés összehívása, a tagság értesítése;

6.9.6. Az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

6.9.7. Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

6.9.8. A tagság nyilvántartása;

6.9.9. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

6.9.10. Az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

6.9.11. Dönt a tagfelvétel és a tagkizárás kérdésében;

6.9.12. A személyi adatok és a tagnyilvántartás titkosságának biztosítása;

6.9.13. Jogszabályt, alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő magatartás észlelése, bejelentése esetén fegyelmi eljárás lefolytatása;

6.9.14. Döntés mindazon kérdésben, melyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal.

6.10. Az Elnökség működése

6.10.1. Az Elnökség üléseit szükség szerint, évenként legalább egy alkalommal köteles megtartani, de ha szükséges további elnökségi ülés is összehívható.

6.10.2. Az Elnökséget az Egyesület elnöke hívja össze írásban, az ülést megelőző 8 nappal értesíti az elnökség tagjait.

6.10.3. A meghívóban közölni kell az ülés helyét, időpontját és az ülés napirendjét.

6.10.4. Az Elnökség ülése határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

6.10.5. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

6.10.6. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

6.10.6.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít;

6.10.6.2. Aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

6.10.6.3. Aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.10.7. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül.

6.10.8. Az Elnökség személyi kérdések megtárgyalása vagy más szükséges ok esetén elrendelheti a zárt ülést, melyen, az elnökségi tagokon és a tárgyalt ügy miatt behívott polgárőrön vagy meghívott szakértőn kívül más nem vehet részt.

6.10.9. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a támogatók és ellenzők számát.

6.10.10. Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 15 naptári napon belül írásban, igazolható módon is közli az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően.

6.11. Az Elnökségi döntések, határozatok közzétételük után minden egyesületi tagra nézve kötelezőek, ellenük a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

6.12. Ha Elnökségi határozat elleni fellebbezés miatt rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezik a tagok az Alapszabályban rögzített módon, a határozat felfüggesztésre kerül.

6.13. Ha nem kerül sor rendkívüli Közgyűlés összehívására, akkor az Elnökségi határozat a rendes éves Közgyűlésig érvényben marad, majd további hatályáról a Közgyűlés dönthet.

6.14. Az Elnökség visszavonhatja saját határozatát, ezt ebben az esetben lehetőleg az addig keletkezett esetleges negatív események semmissé tételével kell megtenni.

6.15. Fegyelmi, etikai szabályszegés miatt polgárőr taggal szemben alkalmazott szankció, eljárás végrehajtását az Elnökség határozott vagy határozatlan időtartama felfüggesztheti, ha az egyesület hatékony szolgálatellátásának érdeke azt úgy kívánja.

6.16. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

6.16.1. Határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

6.16.2. Megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

6.16.3. Visszahívással;

6.16.4. Lemondással;

6.16.5. A vezető tisztségviselő halálával;

6.16.6. A vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

6.16.7. A vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

6.17. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Elnökséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a vezető tisztségviselői megbízatásáról az Elnök mond le, akkor a másik két elnökségi taghoz kell címeznie lemondó nyilatkozatát. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik naptári napon válik hatályossá.

Összeférhetetlenségi szabályok

7.1. A vezető tisztségviselő köteles az elnök részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntetőeljárást indított, továbbá köteles az Elnököt arról is tájékoztatni, hogy bíróság jogerősen elmarasztalta bűncselekmény elkövetéséért.

7.2. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

7.2.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.

7.2.2. A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

7.2.3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

7.2.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

7.2.5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

7.2.6. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 61. § (2) bekezdés i) pontjába alapján közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

7.3. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:

7.3.1. A vezető tisztségviselők az Egyesület tagjai részére kötelesek az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra iratokba, nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

7.3.2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, az Egyesületet nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület vagyona:

8.1. Készpénz illetve folyószámlán elhelyezett összeg;

8.2. Ingó és ingatlan vagyon.

Az Egyesület bevételei:

9.1. A tagoktól vagy más adományozótól az Egyesület céljaira, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

9.2. Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

9.3. Meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei;

9.4. Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

Költségtérítési szabályok:

10.1. Az Egyesület tagjainak feladataik ellátása során felmerülő jogos, igazolható költségeiket az Egyesület részben vagy egészben megtérítheti az érvényes jogszabályok szerint.

10.2. A költségek megtérítéséről az Elnökség egyhangúlag dönt, kivéve az Elnök részére megtérítendő költségeket. Az Elnök felmerült költségeinek megtérítéséről az Elnökhelyettes és a Titkár közösen dönt.

Adománygyűjtési szabályok:

11.1. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyéhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével.

11.2. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Elnök, vagy az Elnökhelyettes által aláírt meghatalmazás alapján végezhető.

11.3. Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület esetleges tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról – annak további felhasználásáról – a Közgyűlés dönt.

VII. Az Egyesület megszűnése

12.1. Jogutódlással történő megszűnés

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

12.2. Jogutód nélküli megszűnés

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

12.2.1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

12.2.2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

12.2.3. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

12.2.4. az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

12.3. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

12.3.1. az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

12.3.2. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

12.4 Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont.

12.5. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

12.6. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

12.6.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

12.6.2. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

VIII. Záró rendelkezések

Az Alapszabályban nem szabályozott feltételek tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Kocsér, 2017. február 11.

Szelei László

Kocséri Polgárőr Egyesület Elnöke

Előttünk, mint tanúk előtt:

........................................................

aláírás aláírás

Név: ............................................... Név: .................................................

Cím: ............................................... Cím: .................................................

Személyi ig. szám: ........................ Személyi ig. szám:............................